Archive for the 'cikk' Category

Anatómia az aikidoban 4.rész – A légzésről

Ahogyan azt Rick Tibi, a “Mire jó a mokuzou?” című cikkében is írta a légzés olyannyira természetes és magától értetődő számunkra, hogy nem is foglalkozunk vele. Pedig ahhoz, hogy lélegezni tudjunk rendkívül összetett idegrendszeri, anatómiai és élettani funkciók sokaságának kell összehangoltan működniük. Mindezt annak szolgálatában teszi szervezetünk, hogy észrevétlenül juttassa el testünk minden sejtjéhez az életet adó oxigént. Azonban a légzés nem csupán reflexes folyamat, hanem akaratlagosan is befolyásolható tevékenység, amit, ha sikerül az uralmunk alá vonni, életünk minden területén hasznosítani tudunk. Legyen szó az egészségünkről, a lelki egyensúlyunkról, vagy akár aikido technikáink hatékonyságáról.

A most következő fejezetben leírom a légzés működését (érdekes adatokkal fűszerezve), valamint megosztok néhány egyszerű, a hétköznapokban is jól alkalmazható technikát. Continue reading ‘Anatómia az aikidoban 4.rész – A légzésről’

Aikido, egy laikus feleség szemével

Első, amit tisztázni szeretnék, hogy én teljesen alkalmatlannak érzem magam az ilyen tevékenységek (sport, harcművészet) folytatására, de a hatásait – mint kívülálló – talán híven tudom tolmácsolni. Látom, hogy ez egy szellemiség, amely nem csak a mozgás örömét adja, de a gondolkodását is megváltoztatja mindazoknak, akik fogékonyak és nyitottak rá. Continue reading ‘Aikido, egy laikus feleség szemével’

Mire jó a Mokuzou?

A japán harcművészetekben, így az aikido-ban is, „mokuzou”-nak nevezik a koncentrációfejlesztő és elmélyülési (meditációs) gyakorlatokat, amit a hagyományos japán ülésben (seiza) végeznek, az edzés elején és végén, mintegy keretet adva annak. Continue reading ‘Mire jó a Mokuzou?’

Aikidó Tábor 1986-2011., Tata

A cikk eredetije: HBSE, Molnár János 2011. július 21. csütörtök, 19:48

2011.07.12-17-ig megrendezésre került a HBSE nyári tábora Günther Steger vezetésével.

Continue reading ‘Aikidó Tábor 1986-2011., Tata’

Anatómia az aikidoban 3. rész – Az alsó végtag izmai és a hasizmok

1. rész – Csontrendszer ; 2. rész – A felső végtag izmai ; 3. rész – Az alsó végtag izmai és a hasizmok

Az előző részben felsorolásra kerültek a felső végtag izmai, most tehát az alsó végtagok izmait, valamint a hasizmokat vesszük górcső alá. A felső – és az alsó végtag funkcióját tekintve alapvetően különböznek egymástól: a felső végtag arra hivatott, hogy az alkotó kezet eljuttassa a tér egy kijelölt pontjára. Ezzel szemben az alsó végtagnak támasztó funkciója van, feladata, hogy a test számára megfelelő alátámasztást biztosítson. Ugyanakkor mobilisnak is kell lennie, hiszen ezt a testet meg, és el is kell mozdítania. Ezért az izmoknak az alsó végtagon kettős funkciójuk van: egyfelől statikus, stabilizáló, másfelől pedig dinamikus, mobilizáló. Continue reading ‘Anatómia az aikidoban 3. rész – Az alsó végtag izmai és a hasizmok’

Anatómia az aikidoban 2. rész – A felső végtag izmai

1. rész – Csontrendszer ; 2. rész – A felső végtag izmai ; 3. rész – Az alsó végtag izmai és a hasizmok

Az izomrendszer felépítése és működése rendkívül összetett, és nagyon izgalmas kérdés az aikido szempontjából. Egyelőre azonban felsorolás szinten térek ki erre a területre, mely tételesség nem egyezik meg egy az egyben az anatómiai felsorolással. Ennek fő oka, hogy nem látom értelmét annak, hogy minden egyes aprócska izmot megemlítsek. A másik ok ebből következik: funkcióban szeretnék gondolkodni, nem pedig analitikusan, hogy mindenki számára érthető és fogyasztható legyen a téma. A megnevezésben továbbra is törekszem a magyar nyelv használatára (ahol sikerül), zárójelben azért odaírom a latin megfelelőjét is. Continue reading ‘Anatómia az aikidoban 2. rész – A felső végtag izmai’

Anatómia az aikidoban 1. rész – Csontrendszer

Mindig megrökönyödve veszem tudomásul, hogy a biológia oktatása mennyire különös képet fest kis hazánkban. A diákok mindent megtanulnak a harasztokról, az egyszikű és kétszikű növényekről és a zöldszemes ostorosról, de arról az égvilágon semmit nem tudnak, hogy saját testük, melyben nap, mint nap élnek, hogyan épül fel, miként működik. Pedig a biológia oktatásának – véleményem szerint – ez kéne, hogy legyen az elsődleges feladata.

Mi, akik egy bizonyos mozgáskultúrát, az aikidot gyakoroljuk, ezt a bonyolult szerkezetet működtetjük. Nagyrészt anélkül, hogy tudnánk mi történik benne. Ezért gondoltam arra, hogy indítok egy sorozatot melyben mindenki számára érthetően próbálom ábrázolni az emberi test felépítését és működését. Közben időről-időre megkísérlem összefüggésbe hozni az aikidoval. Félreértés ne essék: ez nem egy tanulmány, melyben leírom, hogy miért működik az aikido. Ez csupán egy kis ismeretterjesztés, mely számomra is legalább annyi felfedeznivalóval jár, mint számotokra. Vágjunk hát bele!

Continue reading ‘Anatómia az aikidoban 1. rész – Csontrendszer’

Farsangi aikido kurzus Molnár János vezetésével

Mindig különleges alkalom, amikor technikai vezetőnk, sensei Molnár János, hétvégi kurzust tart, hiszen sajnos nem gyakran jelenik meg nagy nyilvánosság előtt. A hangulatot és a színes technikai palettát, mint mindig, János most is biztosította egy délelőtti, és egy délutáni pusztakezes edzéssel, valamint aiki-jo (bot) és aiki-ken (fakard) gyakorlatokkal.

Az edzések mindenki számára hoztak tanulságot, hiszen János üzenete mindenkire egyaránt érvényes:

Bármit is csinálsz, szépen csináld!

Ne rontsd el a tartásodat azért, hogy sikerüljön egy technika! Csak a tartás számít, semmi más!

Ne görcsölj, hogy jó legyen, ne félj hibázni! A hibáid tesznek egyedivé, emberivé.

Mindennek hatására pedig egy bámulatosan könnyed és vidám légkör szállta meg az edzőtermet, amiben jó érzés volt benne lenni, a többiekkel együtt edzeni. Ez a mi aikidonk, egy olyan aikido, ami a szépségről szól. Ezt a szépséget pedig tovább vihetjük nem csak az edzésekre, hanem a hétköznapi életünkbe, a mindennapjainkba.

Mindig különleges alkalom, amikor Molnár János hétvégi kurzust tart. A kurzus után pedig mindenki könnyű szívvel mehetett vizsgázni, hiszen megtanultuk, hogy csak a tartás számít, semmi más.

Még egy kyu vizsgán is.

ps.: Krisztiánnak pedig gartula a szép vizsgához! madjoe

A nyújtás művészete

Mindannyian tudjuk, hogy az Aikido-ban mennyire fontos (lenne) a kellő lazaság, mind a tori-, mind az ukemunka szempontjából, valamint a leszorításokkal, feszítésekkel szembeni hajlékonyság és a sérülések megelőzése miatt. Edzőink nem restek elégszer hangsúlyozni a mindennapos nyújtás fontosságát, a tanítványok lelkesedése azonban már nem ilyen meggyőző. Ez persze valamilyen szempontból érthető. A HBSE honlapján olvastam a következőt: „Az aikido edzéssel együtt jár a hajlékonyság (…)”. De jó is lenne!

Lassan három éve járok Madjoe edzéseire. Gyógytornász hallgató vagyok, ehhez képest katasztrofálisan merev, pedig ismerem a sztrecsing elméletét és gyakorlatát. Talán ez az egyik legnagyobb bűn, amit az ember elkövethet: kezében van a tudás és lusta használni. Madjoe rendszeresen azzal piszkál, hogy majd én is biztos olyan gyógytornász leszek, aki atlétatrikóban ül majd a széken, és onnan fogja osztani az utasításokat a szegény öreg „mammereknek”. Ez a borzalmas jövőkép nem hagyott nyugodni és elkezdtem én is rendszeresen nyújtani. Egy hónapja csinálom és tisztán érzem a fejlődésemet és az ezzel járó pozitív hatásokat. (na ez kicsit olyan volt, mint egy anonim alkoholista bemutatkozása: Krisztián vagyok, alkoholista. Már egy hónapja nem iszom.)

Continue reading ‘A nyújtás művészete’

Aikijo és aikiken újra a vizsgán!

A HBSE dankollégiuma rendszeresen áttekinti a klubcsoporton belüli kyu vizsgákat és a tapasztaltaknak megfelelően változtat a következő év edzéseinek fókuszpontjain, illetve amikor szükséges változtat magán a vizsga lebonyolításán is. A fókusz hol inkább a dinamika, hol inkább a precíz mozdulatok, hol pedig a fegyveres gyakorlás fontossága felé mozdul. Legutóbbi megbeszélésünkön a nyíregyházi edzőtáborban épp ez utóbbi mellett döntöttünk ezért mostantól egy darabig hangsúlyosabban kérjük majd a vizsgán számon az aikijo és aikiken gyakorlatsorokat. Ez nem azt jelenti, hogy eddig ezt nem kellett volna tudni, vagy azt, hogy mostantól mást nem kell, hanem inkább azt, hogy eddig máshol volt a hangsúly, az most már jobban megy, így most egy darabig erre figyelünk jobban.

Continue reading ‘Aikijo és aikiken újra a vizsgán!’